Sokan az egyetemi élet egyik nagy lehetőségének tartják azt, hogy külföldön is tanulhat az ember és azt tanácsolják “semmiképp ne hagyd ki”. Ez azonban nem ennyire egyszerű. Ha csak ránézünk a benyújtandó dokumentumok listájára, vagy megpróbáljuk megérteni a külföldi oktatási rendszert pikk-pakk elmehet a kedvünk tőle. Az IEC – International Education for Global Minds budapesti szervezetének két vezetőjét, Cseh Andreát és Fülöp Ritát kérdeztük arról, hogyan lehet kijutni egy külföldi egyetemre, milyen nehézségekbe ütközhetünk és középiskolásként milyen lehetőségeink vannak. Emellett pedig a #konnektworkshop két előadója által kicsit megismerkedtünk az IEC működésével is.
Mivel foglalkozik pontosan az IEC? Ti mivel foglalkoztok az IEC-n belül?
Az IEC 15 éve foglalkozik felsőoktatási tanácsadással Németországban, Magyarországon pedig 2013 óta van jelen Cseh Andrea személyében, aki a magyar iroda operációs koordinátora, 2016-ban pedig Fülöp Ritával bővült a magyar IEC Tanácsadók csapata, aki a magyar iroda marketingtevékenységéért felelős. Az IEC-n keresztül jelentkező diákok számára ingyenes tanácsadást és a jelentkezés teljeskörű lebonyolítását kínáljuk. Az IEC tanácsadói szolgáltatásának köszönhetően a hallgatók külföldi jelentkezése az esetek 98%-ában sikeres felvételivel zárul. Az IEC az egyedüli és hivatalos a British Council és az Education UK által akkreditált oktatási tanácsadói szervezet.
Hol és mit tanultatok/dolgoztatok? Miért vált számotokra fontossá az, hogy segítsétek a diákokat a külföldi tanulás lehetőségében?
Cseh Andrea: Diplomám nemzetközi tanulmányok szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem 2013-ban. Egyetemi éveim alatt kerültem először kapcsolatba a külföldi továbbtanulással, ugyanis másodévesen amerikai és európai diákokat mentoráltam, akik az ELTE-n töltötték féléves részképzésüket. Ezt követően mind kari, mind pedig egyetemi szinten az Erasmus és egyéb külföldi továbbtanulási programok népszerűsítésével foglalkoztam. Külföldi tanulmányi tapasztalatokra többek között az USA-ban és Németországban tettem szert. 2016-ban elvégeztem a British Council és az Education UK továbbképzését, ezáltal megszereztem a „certified agent” címet.
Fülöp Rita: 2010-ben az egri Eszterházy Károly Egyetem Anglisztika BA szakán alapszakos, 2015-ben pedig mesterdiplomát szereztem az ELTE Fordító és Tolmács mesterszakán. Mesterképzésem részeként gyakornokként az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában, ezt követően pedig marketingasszisztensként dolgoztam egy budai fordítóirodában. Egy külföldön végzett képzés vagy akárcsak egy félév is jelentős és jellemfejlesztő hatással bírhat a diákokra, elfogadóbbak és befogadóbbak lesznek. Továbbá amellett, hogy a külföldön szerzett tapasztalat jelentős előnyökhöz juttat, a gyakorlatközpontú oktatásforma olyan készségeket fejleszt ki a hallgatóban, melyeket akár egész életében hasznosítani tud. Hatalmas sikerélménnyel tölt el, ha a minket megkereső diáknak segíthetek elindulni ezen az úton.
Mit adhat egy diák számára egy külföldön eltöltöt év?
Mindenképp segít a diákoknak egy kicsit önállóbbá válni a kint eltöltött idő, hiszen itt mindent maguknak kell elintézni a beiratkozástól, a szállásigénylésen át a mindennapi főzés, mosás, takarítás, bevásárlásig. Mindenképp segít a beilleszkedésben egy más társadalomba, ezáltal nyitottabbá és elfogadóbbá vállnak a hallgatók. Nagyon nagy előnye, ha egy ország anyanyelvén hallgatnak tárgyakat, hiszen a speciális szakmai, illetve akadémia nyelvezetet is el lehet sajátítani. Nem beszélve a felejthetetlen élményekről, új barátokról és kapcsolatokról. Sok diák úgy érzi miután hazajön, hogy szeretne tenni valamit az itthoni közösségért, ezért a proaktivitásban is segít a kint töltött idő. Sokan ezért is állnak mentornak, hogy segítsenek itthon a külföldi diákoknak.
Az IEC-vel hogyan segítetek abban, hogy a felvételi folyamat könnyebben menjen?
Minden továbbtanulni vágyó hallgató személyes tanácsadásban részesül a jelentkezéssel és a felvétellel kapcsolatos folyamatokat illetően. Nálunk igazán fontos a diákok személyes támogatása, legyen szó személyes vagy telefonos tanácsadásunkról.
Célunk, hogy a több mint 130 színvonalas egyetemből megtaláljuk a hozzád legjobban illő lehetőséget az általad választott országban.
Mik a legnagyobb buktatói ennek a folyamatnak?
A buktatók oroszlánrészét igyekszünk kiaknázni a jelentkező alapos tájékoztatásával és az egyes szakokra való jelentkezéshez szükséges dokumentumok határidőn belüli bekérésével. A legnagyobb akadályok egyike lehet a nem megfelelő tanulmányi háttér vagy angoltudás, melyet egy nemzetközi angol nyelvvizsgával kér igazolni a külföldi egyetemek többsége. Ilyen esetekben igyekszünk olyan alternatívát találni a jelentkezőnek, amely megfelel az elképzeléseinek. Fontos tisztán látni minden külföldi programnak az anyagi vonzatát is, hiszen ez egy családnak megterhelő lehet finanszírozni a kezdeti időszakban. Természetesen a részletes tájékoztatás részét ez is képezi, valamint igyekszünk minden elérhető ösztöndíjról is tájékoztatni a hallgatókat.
Mikor és hogyan érdemes egy diáknak elkezdeni készülni a külföldi felvételire? Milyen plusz vizsgák, dokumentumok szükségesek a külföldi tanuláshoz?
Szaktól és célországtól függetlenül érdemes legalább egy-másfél évvel a külföldi tanév megkezdése előtt elkezdeni a tájékozódást, mely akár szerdánkénti tájékoztatóelőadásaink egyikére való ellátogatás formájában is történhet. Ezt követően célszerű egy személyes konzultációt egyeztetni irodánkba, hogy minél előbb összevethessük a jelentkező lehetőségeit elképzeléseivel. Vizsgák tekintetében a legtöbb alapképzésre való jelentkezéshez elegendő az érettségi bizonyítvány és a nemzetközi nyelvvizsga melyekből kizárólag az IELTS, TOEFL vagy Cambridge vizsgákat fogadják el, mesterképzések esetében pedig az alapképzéses diploma és ez előbb említett nemzetközi nyelvvizsga. Vannak azonban olyan szakirányok, mint például az orvosi, jogi vagy MBA képzések, melyeknél további tesztek elvégzése is szükséges. Ezekről az esetleges vizsgákról a konzultáció során tájékoztatjuk a jelentkezőt.
Milyen problémákba szoktak ütközni a diákok külföldön?
Vannak olyan eshetőségek, melyekre a diák legnagyobb igyekezete és kutatómunkája ellenére sem tud kellően felkészülni, ez pedig általában a kultúrsokk, a honvágy szokott lenni. Sok esetben sajnos a szakválasztás sem bizonyul a megfelelőnek, ezért egyes esetekben nem ritka egy másik szakra vagy esetleg egyetemre való átjelentkezés sem. Kisebb városok esetében előfordul, hogy a diákok nem találnak munkát, vagy épp ellenkezőleg, sokkal jobb munkát találnak és ezért befejezik tanulmányaikat. Szerencsére a fogadóegyetemek a legtöbb felmerülő problémára terjedően segítenek a frissen érkezett nemzetközi hallgatóknak a különböző diákszervezetektől kezdve a reptéri transzferen át egészen a diákmunkakeresésig.
Sokat halljuk azt, hogy az ösztöndíjjal eltöltött hónapok “csak a bulizásról szólnak”. Hogy lehet a kint eltöltött időszakot a leghasznosabban eltölteni?
Személyes tapasztalatokból kiindulva ez azért nem teljesen így van. Természetesen tényleg sok a program, az ismerkedési lehetőség és buli lehetőség, de emellett sok egyetem ugyanazt a minőségi munkát várja el a külföldi hallgatóktól mint a hazaiaktól. Sok esetben egy-egy professzor örül is a külföldi diákoknak, hiszen más perspektívát hozhatnak országonkét egy-egy témával kapcsolatban az órákon.
A magyarországi oktatással ellentétben sok esetben külföldön a szemináriumok vannak túlnyomó részben, amikre óráról-órára készülni kell, sőt reflektálni is szükséges, hiszen ez az évvégi jegy részét is képezi.
Ez nagyon sok diáknak új, hiszen zömében csak előadásokon ülnek mindenféle diskurzus nélkül. Érdemes a kinti könyvtárakban szakirodalmak után kutatni a szakdolgozatokkal kapcsolatban, hiszen több könyv található egy kutatással kapcsolatban, mint itthon. Sokszor érdemes már emiatt kint elkezdeni a szakdolgozat írását vagy a kutatást. Emellett minél több olyan programban részt venni, amelyek a karriertervezést szolgálják. Kint sok egyetemen ez egy extra szolgáltatás workshopok formájában, ahol segítenek a CV és motivációs levél összeállításában vagy interjútechnikák elsajátításában is.
Milyen az arány itthon, hányan mennek ki manapság külföldre tanulni?
Az érdeklődés nagy arányú, viszont akik fizikálisan ki is mennek tanulni azok kevesebben vannak. Ennek számtalan oka lehet, de főként a finanszírozás az, ami határt szab az elképzeléseknek még, ha Európáról is van szó. Körülbelül egy évben 100-200 diákkal ülünk le beszélgetni és 600-an lépnek velünk kapcsolatban telefonon vagy akár emailen keresztül. Ebből körülbelül a 25-30%-a kezdi meg kint tanulmányaikat.
Melyek a legnépszerűbb országok a magyar fiatalok körében?
Legtöbb diákunk jelenleg Nagy-Britanniába jelentkezik alap- és mesterképzésekre, de sok megkeresést kapunk olyan jelentkezőktől, akik az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában tanulnának tovább. Sokan érdeklődnek természetesen a Skandináv országok iránt, és az utóbbi időben sokan Spanyolországról szeretnének többet tudni.
Milyen ösztöndíj lehetőségek vannak?
Az ösztöndíjakat ritkán 100%-os, gyakrabban 25-50%-os tandíjkedvezményben kínálják az egyetemek, de előfordul, hogy egy adott pénzösszeget utalnak át a diák bankszámlájára. Országonként nagy különbségek vannak a nemzetközi diákok rendelkezésére álló ösztöndíj-lehetőségek között, bizonyos országokban rendkívül kompetitívek, más esetekben pedig nagyságrendekkel nagyobb támogatás igénylésére van lehetőség.
Mindenképp fontos megemlíteni, hogy a magas ösztöndíjak zöme kiváló tanulmányi és kiemelkedő közösségi tevékenységért jár.
A szociális támogatások összege csak egy részét fedezi a költségeknek.
Középiskolások számára milyen lehetőségek vannak a külföldi tanulást illetően már a középiskolai évek alatt?
Mindenképp olyan szervezetet kell keresni, ami foglalkozik 18 év alatti diákok utaztatásával, ugyanis ez egy igen speciális területe a külföldi oktatási programoknak. Egy középiskolás, 18 éven aluli diáknál fontos a szülők aláírási joga, fontos a biztonságos kampusz és releváns program kiválasztása is. Nagyon népszerűek a nyári nyelvi táborok Máltán vagy Angliában. Sok esetben nem csak a nemzetközi nyelvi felkészítésre érdemes fókuszálni, hanem az angol akadémiai felkészítőkre is, mely kurzusokon betekintést nyernek a beadandó dolgozatok, érvelési technikák és kritikus gondolkodás világába is. Vannak viszont már olyan egyetemek is, amelyek 18 év alatti diákoknak is kínálnak például egyetemi kurzusokat. Így könnyebb lesz eldönteni, hogy milyen szakirányt szeretnék választani, ha eljön a jelentkezési idő.